Végrendeletről

A végrendeletek fajai

Három fajta végrendelet létezik:

- közvégrendelet,
- írásbeli magánvégrendelet és a
- szóbeli végrendelet.


A közvégrendeletet közjegyző, vagy bíróság előtt lehet tenni. Elvileg bármelyik közjegyző előtt lehet végrendeletet készíttetni, de célszerű, ha a lakóhely szerinti közjegyzőt keresik fel az érdekeltek, mivel halál esetén Ő fogja a hagyatéki eljárást lefolytatni. Tudnunk kell azonban, hogy nem minősül közvégrendeletnek az az okirat, amelyen a közjegyző csak az aláírásokat hitelesítette és nem közvégrendelet a végrendelkező által a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet sem.
Elvileg lehetséges a bíróság előtt is közvégrendeletet tenni, ez azonban meglehetősen ritka eset.


Gyakoribb, ha írásbeli magánvégrendelet készül, amely csak olyan nyelven írható, amelyen a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud. Írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. A gépírás egyébként akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.

Az írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt elejétől végéig maga írja és aláírja, vagy két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével aláírják, vagy aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.
A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapja folyamatosan számozásra kerül és azokat a végrendelkező és a két tanú aláírja.


Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézségekkel tehetne.

A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az Ő végrendelete.
(A rendkívüli helyzet lehet betegség, pl.: infarktus, trombózis, vagy külső esemény pl.: földrengés, hajótörés).


Mit kell tudnunk a tanúkról?

A tanúknak fontos szerepük van, hiszen az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen lesz, ha a tanú a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes, kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, esetleg írástudatlan.

Gyakoribb hiba (és ez más típusú szerződéseknél, illetve jognyilatkozatoknál is előfordul), hogy a két tanú nem együttesen vesz részt az aláírásnál, vagy nem egyszerre ismeri el előttük az aláíró magáénak az aláírást.

Egyébként azt is tudni kell, hogy az írásbeli magánvégrendelet tanúja, vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta, vagy ha az érdekelt tanún kívül két másik tanú is közreműködött.


Milyen egyéb érvénytelenségi okok léteznek?

Eleve érvénytelen, ha két, vagy több személy bármilyen módon ugyanabban az okiratban kíván végrendelkezni.

Érvénytelen az is, ha az örökhagyó valamely eseménytől, vagy időponttól kezdődően úgy rendelkezik, hogy az eddigi örököst más váltja fel. Akkor azonban, ha az elsősorban nevezett örökös halála esetére történik az örökösnevezés, akkor az, mint helyettes örökösnevezés megáll, feltéve, ha annak feltételei egyébként megvannak.
A fenti szabály nem azonos azzal, hogy lehetséges feltételtől, vagy időponttól függő hagyományrendelés. A hagyomány "a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek".


Milyen egyéb hagyományrendelés lehet?

Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen. Hagyományt egyébként az örökös javára is lehet rendelni, illetőleg azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Még az is lehetséges, hogy a végrendelet egyáltalán nem tartalmaz örökösnevezést, csupán hagyomány-rendelést, mivel az örökösnevezés a végrendeletnek csak lehetséges, de nem szükségszerű tartalma.


Meddig hatályos a végrendelet?

A visszavonásig. A végrendelet ugyanis a végrendelkezőt nem köti. A végrendelet visszavonására a megtételére vonatkozó szabályok irányadóak.

Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. Hatálytalanná válna a végrendelet, ha az megsemmisül, vagy az megsemmisítésre kerül. Erre figyelemmel érthető, hogy a végrendeletnél sokszor "biztosabb" az eltartási szerződés, vagy az öröklési szerződés.


Forrás: JOG-ADÓJOG - XVI. évfolyam, 10. szám 2004. október - Dr. Károly Mihály ügyvéd